Ebben a tájékoztatóban egy kevésbé ismert, ám annál fontosabb szereplőt szeretnék bemutatni: a prosztaglandint. Lehet, hogy elsőre bonyolultnak tűnik, de hidd el, ha megérted, hogyan működik ez a kis molekula, egészen másképp tekintentesz majd a krónikus derékfájdalomra, a gyulladásra, sőt, a gyógyulás folyamatára is.
A célom, hogy közérthető, mégis tudományosan megalapozott magyarázatot adjak – hiszen a tudás a legjobb útmutató az egészség felé.
Kialakulásának hátterében gyakran nem egyetlen strukturális eltérés áll, hanem funkcionális zavarok, például tartáshibák és izomegyensúly-borulás. Különösen fontos szerepet játszanak ebben pl. a nyaki és vállövi izmok, köztük a scalenus izmok (musculus scalenus anterior, medius és posterior).
A gerincproblémák szinte mindenkit érintenek élete egy adott pontján. Ezek a fájdalmak és mozgáskorlátozottságok gyakran olyan okokra vezethetők vissza, amelyek a mélyszövetekben, trigger pontokban és az izmok feszességében gyökereznek. A "Gerincbántalmak myofasciális menedzsmentje" egy olyan modern szemléletmódot kínál, amely nemcsak a tüneteket, hanem a kiváltó okokat is kezeli, miközben a pácienst aktívan bevonja saját gyógyulási folyamatába.
Na, most jött el az idő, hogy eloszlassuk ezt a tévhitet! A tudomány bizony mást mond: a gerinced valójában sokkal erősebb, mint gondolnád – csak tudni kell, hogyan bánj vele.
Amikor a gerinc egészségéről beszélünk, legtöbbször a megfelelő testtartásra, az erős hátizmokra és a rendszeres mozgásra gondolunk. De vajon elegendő ez a gerincbetegségek megelőzéséhez? A válasz egyszerű: nem. A gerinced, amely a test központi tengelye, nem csak az izmok erejétől függ, hanem attól is, hogy az idegrendszered milyen hatékonyan irányítja az izmokat. Ez a neuromuszkuláris kontroll lényege. Nézzük meg, hogyan segíthet neked ez a szemlélet a gerincproblémák elkerülésében, és hogyan teheted még ellenállóbbá a testedet a hétköznapi terhelésekkel szemben!
Sokan vagyunk úgy, hogy szeretnénk aktív életet élni, sportolni, edzeni – akár konditeremben nagy súlyokkal dolgozni –, viszont nem mindig tudjuk, mit és hogyan tegyünk helyesen. A gerincferdülés egyáltalán nem jelenti azt, hogy le kell mondanod a mozgás öröméről, csak meg kell találnod azokat a módszereket, amelyek segítenek óvni a gerincedet, miközben elérheted a céljaidat. Ez az előadás épp ebben segít! A "Tudatos edzés szempontjai gerincferdülés mellett" témában bemutatjuk, hogyan állítsd össze az edzésprogramodat, hogy ne ronts a gerinced állapotán, sőt, javíts rajta! Tarts velünk, és fedezd fel, hogyan építheted bele a Schroth terápiát a mindennapi edzéseidbe.
Képzeld el, Magyarországon szinte mindenkinek van eltérés a gerincében. Bizony, jól olvastad! Egy friss felmérés szerint a felnőtt lakosság jelentős része küzd kisebb-nagyobb gerincterhelési problémákkal. Derékfájás? Népbetegség. Sajnos nem csak a nagyszüleink panaszkodnak, hanem egyre többen a fiatalabb korosztályból is. Ennek oka? Modern életmód, ülőmunka, kevés mozgás.
De figyelj csak, van egy jó hírünk: a megfelelő kezelés, megelőzés és mozgásprogram csodákra képes! És pont erről szól az Országos Gerincprogram 2025 – Máris kíváncsibb vagy?
Ha azt gondoltad, hogy a helyes testtartás kizárólag a hátizmokon és a gerincen múlik, akkor most valami igazán újat fogsz tanulni. Tudtad, hogy a nyelvféked, az állkapcsod helyzete és a miofunkcionális egyensúly kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy milyen a testtartásod? Igen, jól hallottad! A szájüreg struktúrái közvetlenül hatnak a gerinc állapotára. Ha szeretnél többet megtudni erről az úttörő szemléletről, tarts velünk, és látogass el az Országos Gerincprogram 2025 rendezvényünkre, ahol mindezt interaktív előadásban mutatjuk be.
A gerincbetegségek rehabilitációjában alkalmazott terápiás technikákon túl a panaszmentesség elérésének kulcsa a szöveti terhelési láncok feltérképezése és a célirányos rehabilitációs programok megalkotása. De ez még nem minden! Ahhoz, hogy a tünetek megszüntetése után tartós eredményt érjünk el, aktív mozgásra és célzott edzésprogramokra van szükség. Mit jelent ez pontosan? A porcok, csontok, izmok, ízületi szalagok és inak terhelhetőségének figyelembevételével egyénre szabott mozgásminták alapján építjük fel a tréningeket, minimalizálva ezzel a visszaesés esélyét.
Az ülőmunka, a kevés mozgás és a stressz mind hozzájárulhat ahhoz, hogy sokan már fiatalon is hát- és derékproblémákkal küzdenek. De gondoltál már arra, hogy a fájdalom mögött a fascia, azaz a kötőszövet is állhat? A fascia egy izgalmas, ugyanakkor alulértékelt része a testünknek, ami nagyobb szerepet játszhat a derékfájásban, mint azt elsőre hinnéd. Tarts velem, és nézzük meg együtt, mit tehetsz gerinced és fasciarendszered egészségéért!
A derékfájdalom mára szinte mindannyiunk életének része lett. Gondolj csak bele: hány barátod, családtagod vagy kollégád panaszkodott már derékfájásra? Valószínűleg nem tudod megszámolni a kezed ujjain, igaz? Az elmúlt 30 évben az esetek száma 60%-kal nőtt – ez nem véletlen! De itt jön a csavar: a legtöbb eset mögött nem áll komoly egészségügyi probléma, mégis rengeteg tévhit kering a témában. Ebből a blogból megtudhatod, mi az igazság, és hogyan segíthetsz akár magadon, akár másokon.
Derékfájdalom mögött rejlő igazság
Tudtad, hogy a derékfájdalom az esetek túlnyomó többségében nem igényel műtéti beavatkozást?
Amikor elmegy az ember sportolni, általában azért teszi, mert szeretné erősíteni a testét, jobban kinézni, energikusabbnak érezni magát. Mégis, szinte mindenki, aki sportolni kezd vagy már aktívan mozog, találkozik valamilyen gerincproblémával. Sokszor azt hisszük, hogy a fájdalom közvetlenül a gerinc szöveteiből ered, pedig a valóság egészen más. A fájdalomélmény valójában az agyban alakul ki.
A gerincfájdalom az egyik leggyakoribb mozgásszervi probléma, amivel ma szembenézünk. Furcsa, de nem feltétlenül nagy balesetek vagy sérülések okozzák ezt a gondot. Sokszor a hétköznapi szokások ássák meg a gerinced egészségének sírját, például:
